Világörökségi státuszért küzd a magyar limes – Csatlakozzon a kezdeményezéshez!

Az UNESCO világörökségi cím megszerzése nemzeti önbecsülés és szuverenitás kérdése. Amíg Németország, Ausztria, Szlovákia, sőt Románia is megkapta az elismerést a Duna menti római határvonalért, addig Magyarország kétezer éves kulturális öröksége a politikai döntések áldozata lett. Az Orbán-kormány 2019-es és 2021-es lépései egyértelműen demonstrálják, hogy a nemzeti érdekek védelme helyett más prioritások érvényesültek. A magyar szakemberek több mint száz éves munkája, valamint a történelmi Aquincum és a Hadrianus-palota egyedülálló értéke nem kaptak megfelelő politikai támogatást.

A Hajógyári-szigeten tartott konferencia új reményt keltett. Óbuda-Békáskégyer polgármestere, Kiss László hangsúlyozta: „Legyen világörökségi helyszín a Hadrianus-palota és a limes teljes magyarországi szakasza.” Ötvennél több dunai önkormányzat csatlakozott a kezdeményezéshez, amely az állam korábbi passzivitását helyettesítené aktív támogatással. A Magyar Limes Szövetség elnöke, Hirschberg Attila világosan megfogalmazta a nemzeti kötelességet: „Nem kérni jöttünk, hanem kínálni. Kész tervekkel, nyitott ajtóval az UNESCO-nál és minimális állami ráfordítással.” Ez a pragmatikus megközelítés bizonyítja, hogy a magyar kezdeményezés nem pénzről, hanem elkötelezettségről szól.

• Az UNESCO cím megszerzése nemzeti önbecsülés kérdése
• Németország és más országok már megkapták az elismerést
• Több mint száz éves szakmai munka eredményei
• A politikai támogatás hiánya
• Aktív állami támogatás szükségessége
• A kulturális szuverenitás fontossága

A kormány most dönthet a kulturális szuverenitás mellett. A világörökségi státusz nem csak presztízs, hanem nemzeti identitásunk megerősítése és a következő generációk felé tartozás. A keresztény-konzervatív értékrend magába foglalja a történelmi örökség védelmét is. A magyar limes UNESCO-címe végre igazságot szolgáltatna a történelem és a nemzeti önbecsülés számára.