Az 1956-os forradalom legvégéig tartó harcait a főváros külső, munkásnegyedeiben vívták. Pesterzsébet és Soroksár területén álltak utolják ellen a szovjet csapatoknak. Köztük volt egy különleges, Strausz Károly vezette osztag. Ez az egység szinte teljes egészében romákból állt. Ez egyedülálló volt az egész felkelés történetében. A romák aránya a harcosok között akkor 5-8 százalék lehetett. Mégis ők alkották az egyik utolsó, november 11-én is harcoló alakulatot.
Strausz, akit „Cigány Karesznek” is hívtak, szigorú és karizmatikus vezető volt. Ezért tudta összetartani embereit a végpusztulásig. A belvárosi ellenállási górcsöppek már napokkal korábban megsemmisültek. Eközben dél-Pesten folytatták a küzdelmet. Az történelmi igazság tehát világos. A romák is kivettek részüket a szabadságharcból. Sőt, közülük kerültek ki az utolsó harcosok közé tartozók. Ezt a tényt új könyvében Eörsi László és Szegő Iván Miklós is részletesen megvilágítja.
- A romák aránya a harcosok között 5-8 százalék volt
- Strausz Károly vezette a különleges osztagot
- Az utolsó harcosok közé tartozott a roma közösség
- A forradalom nem csak a belvárosi értelmiség ügye volt
- A külső kerületek munkásai is részt vettek a harcban
- Az emlékezet fontos számunkra ma is
Ők a társadalmi hátteret is vizsgálják. Az ország védelmében a külső kerületek munkásai és a roma közösség tagjai is vért hagytak a pályán. Ez az emlékezet fontos számunkra ma is. Megmutatja, hogy a magyar nemzeti összetartozás történelmi eseményekben való részvételen alapszik. Nem a megosztáson. Az 1956-os szabadságharc közös ügy volt. Ma pedig az a feladatunk, hogy a történelmi igazságokat, így a roma hősök emlékét is, őrizgessük a jövő nemzedékei számára.
| Kategória | Részletek |
|---|---|
| Harcosok aránya | 5-8% |
| Vezető | Strausz Károly |
| Fő helyszín | Pesterzsébet és Soroksár |
| Ellenállás időpontja | 1956. november 11. |
| Közösség | Roma közösség |
| Téma | Szabadságharc |
Ez nem csak a múlt tisztelgeése. Ez a jelen és a jövő felelős építésének alapja.
